SZUPERSZÁRNYAK - 1992

az eredeti kiadvány HTML- re átdolgozott változata

Tisztelt Olvasó!


Dr. Für Lajos
Honvédelmi miniszter

Számomra mindig felemelő érzés valaminek a kezdetén jelen lenni, abban részt venni, az új, nagyszerű elképzeléseket megismerni, ahhoz csatlakozni. Ennek jegyében ajánlhatom a maga nemében egyedülálló kiadványt az olvasónak.

Célunk, hogy minél szélesebb körben szerezzünk újabb híveket a repülésnek Segítsük még jobban megbecsülni e kívülről nézve is megragadó, belső életében nemes szabályok szerint működő hivatás gyakorlóit, elmélyítsük ezt az érzést azokban, akiket már régebben megkapott e varázslatos mesterség igézete. Meggyőződésem ugyanis, hogy a "CORVIN ALAPÍTVÁNY" létrehozói - felvállalva a magyar katonai repülők közösségét érintő jótékonysági alap létrehozását - hasonlóan sokat tettek, mint számos más, a repülést népszerűsítő kezdeményezésükkel.

Teljes mértékben egyetértek és támogatom az alapítvány célját, a katonai repülés áldozatai, sérültjei, az egyéb okokból hátrányos helyzetbe került hivatásos és sorállományú katonák, polgári dolgozók, a repülőbalesetek polgári áldozatai, valamint a közvetlen hozzátartozók megsegítését, a velük való törődés minden formáját. Biztos vagyok abban, hogy helyes volt összegyűjteni, rendszerezni, a lehető legpontosabban és legteljesebben bemutatni a balesetet, sérülést szenvedettekkel, a súlyosan hátrányos helyzetbe került repülőkkel kapcsolatos minden lehetséges dokumentumot.

Hiszem, hogy ez erősíti a magyar katonai repülők összetartozásának érzését, hozzájárul a nemzetközi katonai repülők közösségéhez való szorosabb csatlakozáshoz és nem utolsó sorban elmélyíti a polgári repüléshez való kötődésüket is.
A Honvédelmi Minisztérium is elsőrendű kötelességének tartja, hogy minden lehetséges eszközzel bemutassa a közvéleménynek a honvédség áldozatkész és félelmet nem ismerő tevékenységét, igazolja, hogy a Magyar Köztársaság katonái valóban nemzeti érdekeket és célokat szolgálnak Legfontosabb törekvéseink közé tartozik, hogy az állampolgárokat megnyerjük a honvédelem ügyének és ez a bizalom ilyen módon is megalapozott legyen.

Hiszem, hogy a közreadott, nyilvánosságra hozott tények, dokumentumok, visszaemlékezések meggyőzik az olvasókat, hogy az ország fegyveres védelmére hivatott haderő felelősen, az ő érdekében és biztonsága védelmében végzi átlagon felüli munkáját, katonái készek az áldozatokra, a hősiességre is. Remélem ugyanakkor, hogy a kiadvány a magyar katonai repülők számára sok megfontolandó tanulsággal szolgál és hozzájuthatnak a felelősségérzetüket növelő és biztonságukat is segítő ismeretekhez.

Budapest, 1992. június

Dr. Für Lajos Honvédelmi miniszter


Kaposvárról
Kaposvár város címere Kaposvár Somogy megye székhelye. 73.000 lakost számláló település, a Kapos folyó két oldalán, a Kapos-völgy és a Zselici dombság, valamint a Külsó-Somogy lankás dombjai és BelsőSomogy homokbuckás vidéke között. Az eltérő termelést folytató tájak adottságai és a jó forgalmi fekvés kedvező hatással voltak a város életére és fejlődésére. Az államalapító Szent István király a Pécsi Püspökség határait kijelölő alapítólevelében. 1009-ben említette először Kapos (Copus) nevét.
A környék lakosai számára az 1712-ben kiállított oklevél engedélyezte a letelepedést, ami elősegítette a város benépesítését és újbóli, de csak lassú fejlődését.

A fejlődés eredményeként 1749-ben Kaposvár véglegesen megyeszékhely lett. A fából épített városi házak között megjelentek a téglaépítésű középületek. A század végére Kaposvár elérte az átlagos magyarországi fejlettségi szintet.
1849-ben Kaposvár rendezett tanácsú várossá nyilvánították
Az 1989-ben megkezdődött politikai és társadalmi átalakulás nagy hatással volt, s van természetesen ma is, az 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánított Kaposvár gazdasági és kulturális életére.
Formálódó gazdasági szerepkörén túl a megye kulturális központja. Színháza, a Csiky Gergely Színház nemzetközi hírnévre szert téve az ország egyik legrangosabb alkotóműhelye. Színvonalas irodalmi életének összefogója a Berzsenyi Társaság. Rippl-Rónai és Vaszary méltó mai utódai magas szintű képzőművészeti műhelyeket teremtettek
Kaposvár méltán lehet büszke az országhatárokon túl ismert Vikár Kórusra és Somogy Táncegyüttesre, az Agrártudományi Egyetemre, a Tanítóképző Főiskolára, egyre kibontakozóbb és színesebb tudományos életére.

Az idegenforgalom területén komoly lehetőségeket ajánlunk megvalósításra. Kaposvár egyik legjelentősebb értéke gyógyhatású termálvize és az erre épített fürdő, uszoda és gyógyászati szárny. Kialakítható egész éven át működő fürdő és idegenforgalmat bonyolító komplexum.
Évről évre nagyobb szerepet játszik az üdülés, valamint a vízi és triatlonsport szempontjából, a városközponttól 5 km-re, festői környezetben fekvö, 11 kilométer hosszú "DESEDA' tó.
Kaposvár, NagyBoldogasszony RK. templom

Taszár története


Taszár szó szláv eredetű, eredeti jelentése fa, illetve ács munkát végezni. A tesszáriak, később taszáriak ács munkával foglalkozó mesteremberek.
Ha mindenáron magyarra akarnánk lefordítani, ácsok falva lenne a jelentése. A név eredete a Kapos mentétől a Dráváig húzódó hatalmas erdőségben rejlő munkalehetőségben keresendő. Az elmúlt évszázadban végzett régészeti kutatások és sok esetben a véletlen, számtalan kő, bronz és római korból származó leletet hozott felszínre, bizonyítva azt, hogy már a honfoglalás előtt is emberek (avarok, szlávok) lakta vidék volt

Taszár és környéke.
Az első levéltári adatunk Taszárról Szent István idejéből való, aki előírta, hogy minden tíz falunak kötelezően templomot kell építenie.
llyen templommal rendelkező falu volt Taszár is, s ebből származik megkülönböztető neve, Egyházas-Taszár.
Arról már megoszlanak a vélemények, hogy hol helyezkedett el a mai községhez képest. 1933-ban Mózner László, a falu akkori káplánja régészeti ásatások közben a falutól keletre a dombtetőn feltárja az általa István korabelinek vélt templom alapjait. Ez a templom és körülötte a falu a tatárjárás idején pusztult el.
Bizonyítja ezt egy 1278-ból származó irat, amely Fonó és "szomszédai' néptelenségéről beszél. A későbbi évtizedekben a visszatérő lakosok két helyen telepszenek le. A mai Taszárról keletre egészen a vasútig húzódik a Kis Taszár, janicsárok, vamőrök, hídőrők házaival. Nagy-Taszár lakóit a tűzvész elől nyugati irányba menekülő emberek adják, helyét a régi repülőtéren kell keresni. Jellemző, hogy a falu temploma ma is nyugatra néz, háttal állva a mai falunak A török uralom idején jelentős szerepet kap Taszár. A környék erdeiből a taszári ácsok itt építik fel azt a hidat, amely egyedüli átkelőhely a lápos, ingoványos Kaposon. Az itt székelö törökök a hídon közlekedöktől természetesen vámot szedtek. Ebben a korban jelenik meg a török adólajstromokban a Vámos-Taszár elnevezés.

A török kiűzése után megszűnik Taszár többféle elnevezése (Egyházas-, Kis-, Nagy-, vámos-) megmarad mindmáig csak Taszár.
A török uralom elmúltával az első írásos adat 1689-ből származik. Ekkor Taszárnak 45 lélekszáma van, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralják a környékét, temploma elpusztult. 1738-ban kezdik meg a templom újjáépítését, Vinczenty Domonkos pénzéből. Többszöri nekirugaszkodással végül 1785-ben a harang behelyezésével készül el. Ebben a korban találunk említést az iskoláról is. 1807-től Taszár és környéke, mint hitbizományi birtok a piarista rend kezelése alatt áll mindaddig, míg a magyar állam a nagybirtok rendszerrel a hitbizományokat is megszüntette és államosította. Ennyi tehát elnagyolva, csak a fövonalakat bemutatva a múlt.

S a jelen?

1992. Taszárát 9 tagu képviselőtestület kormányozza.
Szilárd útjainkra, crosbar telefonunkra, kábel Tv-re, sőt Taszár Tv-re, gázfűtésünkre, az iskolában működő korszerű nyelvi laboratoriumra, tornatermünkre, hogy csak a jelentős dolgokat említsem, méltán lehetünk büszkék
Bízom abban, hogy az idelátogató vendégek nemcsak a repülőnap nagyszerű látványát, hanem egy dinamikusan fejlődő falu képét is magukkal viszik.
Taszár polgármestere Taszár

Kedves Vendégeink
A 31. Kapos harcászati repülőezred teljes személyi állománya nevében köszöntöm Önöket.
Örömömre szolgál, hogy ezredünk vállalhatta a második alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi nyílt repülőnap házigazda feladatát. Tisztjeink, tiszthelyetteseink polgári dolgozóink és sorkatonáink, a légvédelmi parancsnokság és alárendeltjei, valamint a Magyar Honvédség különbözó szervei segítségével lehetőségeik szerint mindent megtettek azért, hogy érezzék vendégszeretetünket.
Korábban valamennyi repülőgépvezető társammal együtt gyakran vetődött fel bennem a gondolat, hogy miként lehetne megosztani hivatásunk gondjait és örömeit szeretett Hazánk polgáraival.
Az utóbbi évek lehetőséget teremtettek erre. Szinte az ország valamennyi régiójában a repülés szerelmesei találkozót adhattak egymásnak Sportrepülők, a légiközlekedés képviselöi, s mi Hazánk légi határait védelmezők a megmérettetés izgalmával és felelősségével készültünk az alkalmakra, amikor a tisztelt érdeklődő közönséget vendégül láthattuk E jeles rendezvények sorában immár második alkalommal találkoznak a Magyar Honvédség és több más nemzet katonai repülőinek kiváló képviselői Taszáron.

Balogh Imre alezredes

A Taszáron települő 31. Kapos harcászati repülőezred megalakulását 1950. november 15-től tartjuk nyilván az 50. vadászrepülő ezred jogutódaként. A megalakulás óta a Magyar Honvédség szervezeti átalakítása, a repülőcsapatok feladatainak változása következtében egységünk is többször átalakult. Változott feladata, fegyverzete, szervezete, de mindvégig Taszáron települt. Jelenlegi szervezetünk 1991. november 1.-vel alakult meg a Kapos honi vadászrepülö osztály és a 101. felderítő század állományából. Az egység 1952. óta rendelkezik csapatzászlóval. Jelenlegi csapatzászlóját Kaposvár megyei jogú város önkormányzata adományozta 1991. november 9-én az egység megalakulásának 41. évfordulóján a Honvédelmi Miniszter engedélyével.

Az 50. vadászrepülő ezred megalakulásakor JAK-11, JAK-9P, Z-381 és ARADO-96b típusú repülőgépekkel rendelkezett. 1951-ben rendszeresítették a JAK-18 típust, amely az éjszakai repülést is lehetővé tette. 1952-ben MIG-15, 1955 nyarán M1G-17PF, 1960-ban MIG-19PM típusok kezdték meg a szolgálatot a korábbi repülőgépek egyidejű kivonásával. 1962-től az akkor korszerűnek számító MIG-21-es típusokkal kezdődött meg és folytatódott a repülőkiképzés. 1962-ben MIG-21F-13, 1964- ben MIG-21PF, 1973-ban MIG-21MF, majd 1975-től MIG-21BISZ típusok alkották az egység fegyverzetét.

Mindebből jól érzékelhető, az ezred jellemzője megalakulása óta, hogy mindig több repülőtípus teljesített egymás mellett szolgálatot. Ez hatással volt a repülőgépvezetők felkészítésére épp úgy, mint a repülések mindenoldalú biztosítására.
A gyakori típusváltás, amely alkalmanként minőségi fejlődést is jelentett, a repülőgépvezető és műszaki állomány folyamatos képzését, átképzését tette szükségessé. Az átképzések részben a Szovjetunióban, részben a Magyar Köztársaság területén kijelölt helyőrségekben, légibázisokon történtek jó és kiváló eredménnyel. Az egység folyamatosan kiemelkedő eredménnyek hajtotta végre a számára megparancsolt harckészültségi és harckiképzési feladatokat. Mint közismert, feladataink jelentős részét más nemzetek honi légvédelmi erőivel, eszközeivel együttműködve hajtottuk végre. Büszkék vagyunk arra, hogy e körben ezredünk kivívta a repülő társadalom szakmai elismerését.
A magasfokú felkészültség, az időszakonként feszített és jelentős megterhelést eredményező szolgálat ellátás bizonyítja, hogy egységünk mindenkor képes volt törésmentesen túljutni a kritikus időszakokon. Ilyen volt a 70-es évek elején kialakult jelentős létszámhiány és mindazon alkalmak, amikor a szolgálat teljesítése közben egy-egy repülőgépvezető társunkat veszítettük el. Az ezred teljes személyi állománya tisztelettel adózik azok emlékének, akik a Haza fegyveres védelmére való felkészülés során a legdrágábbat, életület áldozták fel.



Tisztelt Olvasó!

Sokféle esemény tanúskodik Közép-Kelet Európában 1989-92-ben végbement gyökeres változásokról.
......... A magyar katonai repülés ma is -mint mindig történelme során - elkötelezett és megszállott emberek összefogására épül. Így juthatott el oda, ahol jelenleg tart. Az erő az emberekben rejlik, nem a vasban az acélban......."

Nyilvánvaló ez azok számára akik a katonai repülés személyes közreműködői. 1991-ig rajtuk kívül csupán maroknyian kerültek abba a megkülönböztetett helyzetbe, hogy közvetlen betekintést nyerjenek a katonai repülők életébe. A nagy többség, akinek munkája biztosította a megbízható légvédelem működésének feltételeit bár joggal várta, hogy jó gazda módjára ismerheti miként "sáfárkodnak" forintjaival a kirekesztett felelősség, a kielégítetlen kiváncsiság tudatával egyre inkább a kétkedők, a hadsereg és a katonai repülés szükségességét megkérdőjelezők és a joggal várt társadalmi megbecsülést szűkmarkúan mérők táborát gazdagították

1990. nyara, majd 1991. koraősze olyan változást hozott a magyar katonai repülők életében, melyre sokan és régen vártak. Kinyilhattak a szabályzatok lelakatolta kapuk
1991. szeptember 21-én szikrázó napsütésben autók százai araszoltak a taszári repülőtér irányába közelítő valamennyi úton.
Ahol eddig "madár is alig járt" százezer ember alkotta színes kavalkád töltötte be a teret. A hajnali pára rég felszállt, mint ahogy alig két év elteltével szertefoszlott a harci repülőezred körül az évtizedes titkolózás láthatatlan vasfüggönye.
Az egyes alakulatok egyéni rendezvényeit követően a Magyar Honvédség, valamint a magyar katonai repülők alapítványa együttműködése eredményeként jöhetett létre az első nemzetközi nyílt repülőnap.

Az alapítvány célja:
A magyar katonai repülők közösségét érintő jótékonysági alap létrehozása a katonai repülés áldozatai, sérültjei, egyéb szolgálati eredetű okból hátrányos helyzetbe került hivatásos, sorállományú katonák és polgári dolgozók (indokolt esetben azok közvetlen hozzátartozói),

továbbá repülő baleset esetleges polgári áldozatai közvetlen hozzátartozóinak támogatása.
Az alapítvány további célja a magyar katonai repülők közösségének fejlesztése, valamint a nemzetközi katonai repülő társadalom kapcsolatai fejlesztéséhez való hozzájárulás.

A fentiekből követően az alapítvány konkrét feladata:

1. Súlyosan hátrányos helyzetbe kerülő katonai repülők és a repülést biztosító állomány (vagy hátramaradt hozzátartozóik) és katonai repülő baleset következtében súlyosan hátrányos helyzetbe kerülő polgári lakosok (vagy hátramaradt hozzátartozóik) támogatása

2. A katonai repülők kapcsolatainak fejlesztése
1. Támogatás:
a. A katasztrófát szenvedett, illetve szolgálat teljesitése közben elhunyt hivatásos-, sor és polgári állomány hátramaradt gyermekeinek: - egyszeri támogatása,
- vagy meghatározott ideig tartó rendszeres támogatása.
(E támogatási forma alkalmazása a kuratórium döntése szerint visszamenőleges hatályú is lehet.)
b. A katonai repülő balesetek következtében elhunyt polgári lakosok hátramaradt hozzátartozóinak:
- egyszeri azonnali támogatása.
c. Az alapító, valamint az alapítványhoz csatlakozó katonai repülő csapatok állományából a szolgálat felső korhatárát elérve nyugállományba helyezett személyek rászorultság függvényében történő
- eseti,
- vagy rendszeres támogatása a kuratórium döntése szerint.
d. Az alapító, valamint az alapítványhoz csatlakozó repülő egységek hivatásos állománya tagjai közül a katonai szolgálatból önhibájukon kívül és nekik fel nem róható ok miatt a szolgálat felső korhatára elérése előtt - általában átszervezés miatt - kiválni kényszerülők. - újrakezdési támogatása,
- vagy átképzési támogatása.
(E támogatási formát a kuratóriumhoz benyújtott pályázat útján lehet elnyerni.)

2
. Fejlesztés:
A kuratórium döntése szerint olyan rendezvény kezdeményezése és támogatása, szponzorálása), amely a magyar és nemzetközi katonai repülök kapcsolatait, fejlesztését, ápolását szolgálja.
A régen várt vendégek fogadását megelőzö feszültség egy ünnep magasztos érzetévé oldott mindazokban, akik közreműködtek abban, hogy e találkozó létrejöhessen.
A méltán számontartott siker, reményt és biztatást adott a Corvin Alapítvány számára, hogy a továbbiakban is szervezője lehet hasonló rendezvénynek
Most, amikor 1992. augusztus 8-án és 9-én a 31. Kapos Harcászati Repülőezred helyt ad jelentős számú nemzet katonai repülői találkozójának a Corvin Alapítvány által felvállalt célok egyikének megvalósulását könyvelhetjük el ismét.
Mindazok, akik érdeklődésükkel és jelenlétükkel megtisztelnek bennünket azon túl, hogy eddig nem tapasztalt élmény részeseivé válhatnak, tudhatják, hogy részvételükkel, nem kevesen közreműködésükkel annak a jótékonysági alapnak a növelöivé válnak, amely a magyar katonai repülés áldozatai hozzátartozóinak támogatását szolgálják
Köszönjük mindazoknak, akik személyes közreműködésükkel, erkölcsi és anyagi támogatásukkal lehetővé tették, hogy létrejöhet a rendezvényünk

Corvin Alapítvány Kuratóriuma

Gőgös Ottó















Csanády János

A HARCIREPÜLŐ

A műszerfalak börtönébe zárva, ezer apró
mozdulatnak csak a sisakos koponyában
felrajzolódó térképhálójába zárva
mire gondol a harcirepülő? A régi startok
ott zsonganak bizsergő ujjhegyében
e felszállással megint egyel többen;
a romantika megint kevesebb lett
egy hajszállal, egy hajhagymával, mely tán
a szuperszónikus száguldás csúcsán,
a roppant idegfeszültség hevében
most hamvad el, egy kis ideg elpercen
s az agy, e bonyolult elektronikus rendszer
egy kis égővel megkönnyebbedetten
kapcsol s dolgozik egyre keményebben: -
a műszerekre ügyel, nem a földre,
s nem a kék égre, melynek elmosódó
anyagába úgy fúródik a gép be,
mint lágy anyag mélyébe villanyfúró;
a rettenetes dörgés néma csöndbe
fullad a háta mögött elmaradva;
sem fül, sem szem nem foghatja már föl e
romatikán, e hanghatáron túli
emberi élményt: a hajlékony szárnyak
acélos remegése zeng szemébe némán,
ha széttekint a szikrázó sztratoszférán
döbbent magányban, döbbenetes csendben!
S fülel a számokra, parancsszavakra,
melyek eleven műszerként hatolnak
a rádióra kapcsolt dobhártyába;
kiválogatja amik neki szólnak,
s míg lent a földön százak mozdulása
szívdobogva repülését vigyázza,
Ő megbillent egyensúlyát keresve
riadtan pillant mű-horizontjára!
Szíve zeng tán, de nem figyelhet rá a
műszerek börtönfalába zárva;
s míg valahol szerető, gyermek várja,
kedveseit mély rejtekébe zárja:
szerelme feszült agyából szívébe,
s onnan lesüllyed az ős-dühű vérbe,
s belekristályosul a pillanatba,
a botkormány- fogó kéz erejébe,
amelynek neve: védelem és béke!
Szerelme, melyről ott is, öntudatlan
zeng a szív örök italú edénye,
így lüktet át a milliók szívébe,
kik félelemmel visszás áhitattal
tekintenek a kondenzcsíkos égre,
a gépezüstre, melynek karcsúsága
a néma műszerek falába zárja
a harcirepülőt!






Tisztelt Olvasó!


A taszári modellező klub 1984-ben szervezödött újjá. Mindent az alapokról kellett kezdeni, nem csak a klubélet tervezése, szervezése, hanem a berendezési tárgyak, szerszámgépek, kéziszerszámok beszerzése is feladat volt. A kezdeti időszakban a modellek építési sajátosságainak tapasztalatai is hiányoztak. Ha döcögve is, de megindult a modellező élet Taszáron. Kezdettől fogva a modellek építéséhez szükséges szakanyag beszerzése okozta a legnagyobb gondot.

Az 1986-os esztendőtől kezdődően sikerült eredményeket is felmutatnunk a szabadonrepülö és körrepülő kategóriákban. Megyei szintű versenyeken dobogós helyezéseket értek el a klub- tagjai. Az országos szintű kupaversenyeken is erős ellenfélnek számítottunk
A sportág népszerűsítése érdekében rendszeresen tartunk bemutatókat, ill. kiállításokat rendezünk a munkáinkból
Az 1987-es esztendő fordulópont volt a klub életében, mivel hozzájutottunk egy modellirányító rádiókészülékhez. Megkezdődött a rádiótávirányítású modellek építése és repítése. Természetesen az első időszakban csak vitorlázó repülőmodellekkel kísérleteztünk. Ahogy egyre több vezetési tapasztalatra tettünk szert, áttértünk a modell-motorral épített repülőmodellek repítésére.
Egyre élesebben került felszínre az a gond, hogy csak csúcsteljesítmény van és csak annak aki tud támogatóra, szponzorra szert tenni. A kezdő modellezö, mikor meglátja eredményének összehasonlítását az élmezőnyben versenyző modellezö eredményével, elképzelhetetlennek tűnik az eredmény elérése.

Klubunk kezdettől fogva arra törekedett, hogy az itt állomásozó katonai alakulat tagjaiból, ill. hozzátartozóiból épüljön fel. Talán az ország egyetlen katonákból és hozzátartozókból szerveződött modellező klubja vagyunk. Vezetünk klubtörténeti könyvet, melyben életünk nyomonkövethető, kezdettől napjainkig, fényképpel illusztrálva.
A modellező klub először 1990-ben vett részt a Corvin Alapítvány szervezésében a taszári repülőnapon. Örömmel vettük tudomásul, hogy ezt követően is meghívást kaptunk az Alapítványtól a repülőnapon való részvételre.
A Magyar Veterán Repülők Egyesülete támogatja és segíti a Repülősegély Alapítványt, melynek további célja, hogy a hasonló céllal létrehozott Corvin Alapítvánnyal az együttműködést kialakítsa. Az alapítványok közös célja kell, hogy legyen a bajbajutott, vagy elszegényedett repülő társadalom segítése és szoros kapcsolat kiépítése a Nemzetközi Repülősegély Szervezetekkel.


TASZÁR HONVÉD EGYETÉRTÉS SE MODELLEZŐ SZAKOSZTÁLY


A Magyar Veterán Repülők Egyesülete
Azok a repülők - hajózók, műszakiak, szakszolgálatiak - akik a sportrepülésben vagy a Magyar Királyi Légierőben kezdték meg repülő pályafutásukat, vagy - koruknál fogva - csak a ll. világháború után szolgálhatták a repülést, az 1970-es években már rendszeresen találkoztak egymással. A budapesti Múzeum Kávéházban majd később a Vörös Postakocsi Étteremben folytatott beszélgetéseiken a repülő emlékek felidézésén túlmenően mindig szóbakerült, hogy mint tapasztalt veterán repülők hogyan és miben tudnák segíteni a sportrepülés ügyét, az ifjú nemzedéket. Aktívan segítették egy-egy neves repülő évforduló megünneplését, emlékhelyek kialakítását. Így közreműködtek - 1979-ben a Farkashegyi repülőtér 50. évfordulójának megünneplésében. Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülésének 50. évfordulóján Bicske határában a kényszerleszállás helyét emlékoszloppal jelölték meg. A Hármashatárhegyi katlan fennállásának 50. évfordulóján "emlékművet" avattak
Közreműködtek a 11. és a 17. Nemzetközi Old-Tymer Vitorlázó repülő versenyeken és a vitorlázó repülés 60. évfordulóján. Hosszan lehetne még folytatni az események felsorolását, melyeken mindig visszatérően elhangzott a javaslat, hogy meg kellene alapítani a Magyar Veterán Repülők Szövetségét, Klubját vagy Egyesületét. Erre 1989-ben az Egyesületekről szóló törvény nyújtott lehetőséget. Így 1989. szeptember 5-én több mint száz fő résztvevővel - a Magyar Repülő Szövetség Semmelweis utcai klubhelyiségében - megalakult a Magyar Veterán Repülők Egyesülete. Megválasztották az Egyesület elnökéül Tobak Tibor veterán pilótát - lásd fotót - titkárnak Punka György "ifjú repülöt". Kijelölték az alapszabály - tervezet kidolgozó bizottságot, hogy az új repülő egyesület hivatalos bejegyzésre, elismerésre kerülhessen.

A MVRE magját és alapját azok a repülők alkotják akik repülő tevékenységüket a két világháború között kezdték, majd utána is folytatták. Illetve az ő általuk nevelt, tanított "ifjú-veteránok" képezik. Nincs megkülönböztetés a katonai, sport, munka és légiforgalmi repülők, ejtöernyősök között. Soraikban megtalálhatjuk az aktív, a hivatásos vagy nyugdijas repülőket, a repüléssel szimpatizálókat épp úgy, mint a pályakezdő fiatalokat. Az Egyesület valamennyi tagját a repülés szeretete - és azért való áldozat vállalás - a tenni akarás ereje köti össze. Ezt a munkát a "megszállottságig" lehet fokozni és ezért a MVRE független mindenféle párt és politikai befolyástól, vagy az abban való részvételtől. A MVRE-nek egy központi vagy országos vezetősége van Budapesten a Xlll. kerületi Katona József u. 28. - 1137 - szám alatt. Itt e házban -A Belügyi Dolgozók Klubjában - tartják rendszeresen összejöveteleiket - télen minden hónap 2., 3. és 4. szerdáján, illetve a nyári hónapok 3. és 4. szerdáján -. Itt történik a jelentkezők Egyesületi taggá való felvétele és igazolványának kiállítása. Így a vidéki Egyesületeket nem kellet külön-külön bejegyeztetni, mivel azok a MVRE-nek helyi szervezeteiként tevékenykednek, Kecskeméten, Kaposváron, Szegeden, Székesfehérváron és még több városban, repülőtéren.

A szervezett és jó munka eredményeként jelenleg több mint 700 fő az országos taglétszám. A külföldön élő tagok létszáma is meghaladja a 100 főt. A meghatározott keretek között működő Egyesület aktivitása egyre fokozódik és egyre több eredményt könyvelhet el. Így például visszaszerezték a Hármashatárhegyi Pilóta otthont, ahol a nyári hónapok 2. szerdáján tartják összejövetelüket. Ide ellátogatott a MVRE-tét támogató egykori vitorlázó sportrepülő Göncz Arpád a Magyar Köztársaság Elnöke is. Nagyszabású ünnepség és rendezvény sorozattal emlékeztek meg a magyar óceán repülés 60. évfordulójáról. Rendszeres és közvetlen a kapcsolat a sport-, a polgári-, és a katonai repülés szervezeteivel vezetőikkel. Igen jó a kapcsolat a külföldön élő Veterán Repülőkkel is. Példa erre vitéz Zolcsák István aki a magyar repülés eredményeinek elismerésére alapítványt hozott létre. Jelenleg "Nyújtsunk egymásnak békejobbot" jelszó alatt nemzetközi repülő rendezvény sorozat készül szeptember 8-9-ére. Ezen a második világháború alatt Magyarország légterében harcolt - hat ország - veterán repülői találkoznak egymással. De nem feledkezik meg a MVRE tagsága a kegyelettétel kötelezettségéről sem. Így emléktáblát állítottak a Rákoskereszttúri temető 301. parcellájában vitéz Háry László, vitéz Tóth Lajos mártirhalált halt - kivégzett - repülőknek és Kiss Zoltán ejtőernyősnek. Rendszeresen ápolják az ismert katona sírokat, és következetesen kutatják a feledésbe merült hősök nyughelyét.

Úgy gondolom, hogy ez a kis ismertetés - a teljes részletességre való törekvést kizárva - felvillanthatja a Magyar Veterán Repülők Egyesületének létrejöttével kapcsolatos előzményeket és körülményeket. Bemutatja az Egyesület rnunkáját, eredményeit és terveit. Lelkesítőleg hathat a pályakezdő fiatalokra, hogy minnél többet válasszák hivatásul a repülést és legyenek "megszállott" tagjai a magyar repülők nagy családjának.

Magyar Veterán Repülők Egyesülete


Szerkesztette, szakmailag lektorálta: Gőgös Ottó ezredes a Corvin Alapítvány Kuratóriumának elnöke
A fotóanyagot készítette: Kontsagh Sándor zászlós

ISBN 963 04 2253 0
OREX Bt. 1992

Kossuth nyomda, Budapest